Divatosan jó vagy sem?

Az egyik ilyen, ami igencsak meglepett, jómagam és a Pontycentrum fotózási technikája. 

Többen kérdezték, miért tartjuk közel a halat fotózáskor magunkhoz úgy, hogy az hozzánk ér mellmagasságban? Így szinte senki, vagy nagyon kevesen fotóznak. Miért nem tartjuk ki a halat, vagy miért nem guggolva, a térdünkre támasztva könyökölve fotózunk? Merthogy ebben az esetben nagyobbnak látszik a fotózandó alany! 

Véleményem szerint annyi tisztelet jár a legyőzött ellenfelünknek, hogy letérdeljünk előtte, mikor megörökítjük ezt a csodálatos pillanatot, amikor sikerült becsapnunk ellenfelünk. Ne feledjük, nekünk ez csak szórakozás, a pontyok a túlélésért, az életükért küzdenek! A másik dolog a hitelesség, amiért olyan közel tartjuk magunkhoz a halat fotózáskor. Egyszerűen kizárólag ebben a pozícióban lehet megfotózni úgy a halat, hogy van mihez viszonyítani. Nem kell nagyobbnak láttatni a halat, mint amilyen valójában. Nagy halat kell fogni! Ha guggolva fotózunk, nekem ez kissé olyan, mintha könnyíteni akarnánk magunkon, már elnézést a kifejezésért. Halszemoptikával lehet efféle képeket készíteni, mikor torzul a tér, és a hal meggörbülve hatalmasnak látszik, de véleményem szerint ez nem az a fotó, amit a nagyközönség elé kell tárni. Ha ránézek egy fotóra, ne azon kelljen gondolkodnom, hogy az a hal most 50kg vagy 15kg? 

Mint már többször hangoztattam, nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Elég a nyugati szomszédok felé nézni és rájövünk, hogy egy szép fotó egy kisebb halról többet ér, mint a torzkép egy bármekkora halról. A mai világban már nem jelent nagy kihívást, ha egy nagy pontyot szeretnénk a kezünkben tartani. Erre találták ki a magán, úgynevezett ponty simogatókat. Akárhol is fogjunk azonban egy nagy öreget, adjuk meg neki a kellő tiszteletet, és egy kis odafigyeléssel készüljön róla egy szép kép. 

Csapatunk a jövőben is így fog fényképeket készíteni a kifogott halakról, és a képeken a háttérben a jövőben sem lesz autó, sárga vödör vagy whiskys üveg. Mert ez nem arról szól.

A másik dolog, amiben nem vagyok egy véleményen a divatos trenddel, az nem más, mint a merev keretes pontybölcső! A tavalyi balatoni versenyünk óta nem térek napirendre, mikor a mérlegelők azt kérdezték tőlünk, hogy “Nekünk nincs normális pontybölcsőnk?” Nem is igen tudtam szóhoz jutni!

Most kifejteném véleményem erről a csoda dologról. 

Mivel már évek óta jelen van a pontyhorgászatban láttam, hogy milyen jók, vagy sem.  Nekem nem lesz soha, az biztos. A merev kerete miatt veszélyesnek tartom. Egy nagyobb hal a fotózás közben hevesen ugrálva megütheti magát, vagy, amit nem látunk, megnyomhatja belső szerveit. A gravitáció a vízben nem ugyanaz, mint a parton. Akármennyire is ki van párnázva, az alja feszes, mint a dob, széle kemény és merev. - Még egy jó tanács, soha ne fektessük a halat semmilyen matracon a hasára állítva! Sajnos sok esetben a nagy súly miatt megnyomja belső szerveit, ami később a pusztulásához is vezethet. - A másik dolog, ami ellene szól, fotózáskor a kép túlnyomó részét a bölcső tölti ki. Ezt már csak egy dologgal lehet fokozni, mikor egy molinót feszítenek ki a horgász mögött, reklám céllal. Meglátásom szerint  ez nagyon hülyén néz ki. A képen a hal, elejtője, és mindemellett egy szép, oda illő háttérnek kell látszódnia. 

A legjobban elszomorít az elvárásoknak eleget tevő tótulajdonosok, akik minden áron meg akarják mutatni, mennyire vigyáznak a halakra, és saját maguk készítenek betonvasból összehegesztett keretet, aminek teherautó ponyva anyagból van a belseje. Ez egyszerűen döbbenetes! Halvédelmi szempontból nem is tudom, minek nevezzem. Láttam többször nyáron a napon tele töltve vízzel kiállított darabokat. A víz vagy 50 fokos volt benne, és a nem túl gyakorlott sporik  úgy csapták bele a pontyot, ahogy a halsütödében a keszegeket a forró tepsibe szokták.

Semmi párnázottság, csak a látszat a horgászok felé, hogy mi bizony nagyon figyelünk a halakra! 

Szerencsére egyre több szép képet lehet látni, és sokan tényleg próbálnak odafigyelni és vigyázni a halakra, ami jó és örömteli dolog a jövőre nézve!

Forrás: https://www.pontycentrum.hu/index.php?page=hir&hir_id=489